Együttérzés

Együttérzés

Szerző: |

Az együttérzésre a legkevésbé sincs szüksége senkinek. Szükségtelen az együtt érzettnek, mert jogosnak tartja a fájdalmát, ugyanakkor szükségtelen az együtt érzőnek, mert nem a maga módja próbál segíteni, miközben azonosul az együtt érzett tudatállapotával. Nem szabadítja meg az örömtelenségtől, hanem ő maga is örömtelenné válik. Az együtt érzésre, senkinek sincs szüksége.
Együtt érezni, csak az örömben lehet, mert ez az egyetlen valóság érzés.
A fájdalomtól való megszabadításban úgy tudunk segíteni, ha példát mutatunk abban, hogyan kell örülni. A példát mutatónak nem feladata az örömérzést rákényszeríteni valakire. A példamutatás elfogadja mindenki szabad akaratát, gondolati és viselkedési szabadságot ad. Elfogadja, ha a példamutatásával nem akarnak élni.